A Pető-módszer kidolgozása Dr. Pető András nevéhez fűződik. Egyedülálló módszerének neve konduktív pedagógia, a módszert alkalmazó szakember végzettsége konduktor.
A konduktív pedagógia alapja, hogy a károsodott idegrendszer is rendelkezik tartalékokkal, ezáltal kialakíthatók új kapcsolatok, melyek a tanulási folyamat szakszerű irányításávalmozgósíthatók. Ezért nevezik a módszert “konduktívnak”, aminek jelentése: rávezető.
A konduktív pedagógiát Dr. Pető András professzor nem csak gyermekeknél, hanem felnőtteknél is alkalmazta már a kezdetektől fogva, és azóta is jelen vannak a konduktorok az orvosi rehabilitációs teamekben.
A konduktív pedagógiában a konduktor szakember általános célként határozza meg az életminőség javítását.
Életminőség javulásán a következőket értjük:
- Az elvesztett képességek, készségek tanulás útján történő helyreállítását,
- a meglévő képességek minél hosszabb ideig történő szinten tartását, fejlesztését.
- a megtanult mozgások, mozgásformák egyéb képességek alkalmazásának elsajátítását a mindennapi élet tevékenységei során. (például önellátás)
A konduktív pedagógia fejlesztés jellemzői, sajátosságai:
- mind az egyéni, mind a csoportos fejlesztéseken kiemelt cél a pozitív megerősítés alkalmazása, az elfogadó és motiváló légkör kialakítása, mellyel a belső motiváció valamint az önbizalom erősíthető
- a sérült egyén meglévő aktivitására épít, tehát nem egy kezelésre szoruló páciensként tekint a személyre, hanem mint egy önálló egyénre, aki aktív résztvevője saját tanulásának, fejlődésének
- komplexitásából adódóan egyidejűleg fejleszti a mozgást, a beszédet, a manipulációt, az értelmet és az önellátást is
- a közvetlen környezetet, családot a konduktor aktívan bevonja a fejlesztési folyamatba
- csoportos és egyéni formában is alkalmazható
A konduktív pedagógia alkalmazásának lehetőségei felnőtt korban:
- a központi idegrendszeri sérülésből adódó mozgás és egyéb képességek, készségek, fejlesztésére
- Stroke utáni állapot, hemiplégia, hemiparesis
- Sclerosis multiplex
- Parkinson-kór
- Traumás koponyasérülés utáni állapot komplex rehabilitációjában
Miért jó a csoportos fejlesztés?
A csoport dinamikája, a jó légkör, vidám hangulat, a hasonló problémákkal küzdők eredményei mindig nagyon pozitívan hatnak az egyének teljesítményére. A csoport alkalmat nyújt a társakkal való tapasztalatcserére, lehetőséget ad új kapcsolatok teremtésére, melyek szintén nagyban segíthetik a mindennapi életben felmerülő problémák megoldását, kezelését.
Az állandó egymásra való odafigyelés javítja az alkalmazkodóképességet, türelmet és toleranciát igényel a másik emberrel szemben, ezáltal az egyén saját magával szemben is türelmesebbé válik.